Bármennyire is fáj az embernek bizony el kell fogadni, hogy egyetlen bútordarabot sem gyártanak örök életűre. Erre sajnos nekünk is rá kellett jönnünk. Házasságkötésünk után mikor megvásároltuk lakásunkat szülői segítséggel sikerült szépen be is bútoroznunk. Akkor vásároltunk a hálószobánkba egy fenyő ágykeretet és a hozzávaló matracot. Persze már akkor sem bíztam benne, hogy életem végéig ezeken fogok aludni, de azért azt nem gondoltam, hogy még 10 évet sem fog kibírni az ágykeret. A matracot már cseréltük azóta egyszer, és bevallom akkor nem igazán volt időnk az ágykeret állapotával is foglalkoznunk, mert sorban jöttek a különböző egészségügyi problémák. Mostanra tűnt fel az, hogy egyre több helyen elengedte a fa a csavar mellett és elkezdett repedni. Lassan ott tartok, hogy félek lefeküdni a franciaágyra, mert nem tudom, hogy mikor fog összeszakadni alattam az éjszaka közepén. Asztalos barátom szerint ráadásul szinte menthetetlen a fekhely, így valószínűleg muszáj leszek vásárolni egy másikat.